Egy játékos kiscica, egy apró karmolás, egy kis piros pötty a bőrön – a legtöbben ennyinek gondolják a macskakarmolási betegséget (Bartonella henselae). És valóban: a legtöbb esetben a történet itt nagyjából véget is ér. Néhány hét kellemetlenség, duzzadt nyirokcsomó, fáradtság, majd a szervezet legyőzi a fertőzést. Csakhogy a háttérben álló baktérium, a B. henselae, ennél sokkal összetettebb szereplő. Ritkán, de képes az egész szervezetet érintő, súlyos betegséget is okozni.
A macskakarmolási betegség – orvosi nevén cat scratch disease (CSD) – klasszikusan akkor alakul ki, amikor fertőzött macska karmolása vagy harapása során a Bartonella baktérium a bőr alá jut. A folyamat jellegzetes: a sérülés helyén néhány napon belül apró, piros csomó jelenik meg, majd 1–2 héten belül a közeli nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmassá válnak. Ehhez társulhat láz, fejfájás, levertség. Egészséges immunrendszer esetén ez a forma többnyire magától gyógyul, ezért terjedt el az a megnyugtató, de leegyszerűsítő kép, hogy ez „csak egy enyhe nyirokcsomó-betegség”.
A valóság azonban árnyaltabb, mert a B. henselae nem felszíni fertőző, hanem egy sejten belül élő rejtőzködő és biofilmet képező baktérium, amely különösen az erek belső falát borító sejteket képes megfertőzni (tehát intracellularisan támad). Ez a tulajdonsága magyarázza, miért tud a véráramban fennmaradni és miért juthat el a test különböző részeibe. Innen indul a betegség másik arca:
A disszeminált, vagyis több szervet érintő Bartonella fertőzés
(Kiegészítés: Mint az a fenti linkre kattintva olvasható, a cikk egy magyar fiatal esetismertetése, akinek súlyos fájdalmai és a krónikus Bartonella fertőzésre is jellemző tünetei vannak. Többszörösen pozitívak lettek a Bartonella szerológiai tesztjei évekkel a betegsége kezdete után is. Időközben olyan súlyos mulasztások és cselekmények történtek vele a magyar egészségügyben, hogy szó szerint élet-halál harcot vív – olvasható a blogon. A fiatal férfi, Viczena Zsolt és édesanyja emiatt adománygyűjtésbe kezdtek és mindössze ketten küzdenek (ügyvéd testvére, Dr Viczena Viktóra és apja, Viczena József nem segít nekik), hogy külföldi konzíliumok, vizsgálatok, gyógykezelés és beavatkozások után megpróbálják számára visszakapni az emberhez méltó életet, jelenleg ugyanis csak a morfium és más erős gyógyszerek tartják életben.)
A disszeminált bartonellózis esetében a fertőzés nem marad a karmolás környékén, több szervet is megtámadhat. Érintheti a májat és a lépet, ahol gyulladásos csomók alakulhatnak ki; a szívet, ahol szívbelhártya-gyulladást (endocarditis) okozhat; ha endocarditis fennáll, akkor akár a vesék is érintetté válhatnak glomerulonephritis formájában, illetve vasculitis (kiserek gyulladása) esetén a vesék ereit is érintheti, ritkábban pedig interstitialis nephritis-t okozhat. Érintheti az idegrendszert, zavartsággal, görcsökkel; a szemet, látászavarral; vagy a bőr ereit, kóros érburjánzással. Beszámoltak arról is, hogy hasi fájdalmat, gyomorégést és más gasztrointesztinális tüneteket is okozhat a Bartonella, amely mind a gyomor-bél traktus nyálkahártyáját, mind a belekhez kapcsolódó hasi nyirokcsomókat megfertőzheti. Ez már nem enyhe, önmagától gyógyuló állapot, hanem komoly, hosszabb kezelést igénylő fertőzés. Leggyakrabban legyengült immunrendszerű embereknél fordul elő, de nem kizárólag náluk.
Fontos megérteni, hogy nem két teljesen külön betegségről van szó, hanem ugyanannak a kórkozónak a különböző megjelenési formáiról. A legtöbb fertőzés enyhe marad, de a baktérium biológiája lehetővé teszi a súlyos lefolyást is, ezek egyike a több szervet is megtámadni képes Bacilláris angiomatosis, amely alapvetően a bőron okoz tüneteket, majd súlyosabbá válhat, de azt tudni kell, Bartonella nélkül nincs BA sem, tehát itt is a Bartonella kikezelése legfontosabb feladat. Olyan ez, mint egy széles spektrum: az egyik végén a múló nyirokcsomó-duzzanat, a másikon a több szervet érintő fertőzés.
Felmerül a kérdés: hogyan képes ugyanaz a baktérium ennyire eltérő betegségeket okozni? A válasz a rejtőzködésben rejlik. Mivel sejten belül él, az immunrendszer nehezebben fér hozzá. Képes hosszabb ideig a vérben keringeni, időszakosan jelen lenni a keringésben, és az erek falán keresztül különböző szervekhez eljutni. Ez magyarázza, hogy egyes esetekben a fertőzés nem áll meg a nyirokcsomóknál.
Ez már nem „Macskakarmolási Betegség”
A krónikus Bartonella fertőzés kérdése már összetettebb és a tudományban sem teljes az egyetértés. Biztosan ismert, hogy a baktérium érintheti a szívet és elhúzódó véráramfertőzésért is felelős lehet. Vannak kutatók és speciális laboratóriumok, amelyek szerint alacsony szintű, hosszan fennálló jelenléte szélesebb tünetegyüttessel is járhat, míg más szakértők szerint ezek egy része még nem kellően bizonyított. A kutatás jelenleg is zajlik.
A diagnózis nem mindig egyszerű, mert a baktérium nehezen mutatható ki. Az orvosok többféle módszert kombinálhatnak: ellenanyag-vizsgálatot és ezt hívjuk közérthetőbben szerológiai (antitest) vizsgálatnak, genetikai kimutatást (PCR), képalkotó vizsgálatokat, szívultrahangot, szövettani elemzést (például Warthin-Starry festés, Gram-festés). A kezelés a betegség formájától függ. Az enyhe, klasszikus macskakarmolási betegség gyakran kezelés nélkül is gyógyul, vagy rövid antibiotikum-kúra elegendő. A szisztémás fertőzés viszont hosszabb, gyakran kombinált antibiotikumos kezelést igényel (gyakran doxiciklin és rifampicin), amit kiegészíthető antibakteriális és gyulladáscsökkentő gyógynövények használatával. szívérintettség esetén akár műtéti beavatkozást is. Vagyis szívbillentyű műtétet a baktérium által okozott szívbelhártya-gyulladás (endocarditis) miatt, ha a hosszú – kórházi benntartózkodással járó – antibiotikus terápia nem használt kellően. Az orvosi irodalomban szerepelnek olyan betegek is, akiknél a diagnózis késlekedése miatt az állapot életveszélyessé vált.
A történet tehát nem fekete-fehér. A macskakarmolási betegség legtöbbször valóban enyhe. De az orvosi szakirodalomban léteznek olyan esetek is, amelyek emlékeztetnek rá: ez a baktérium nem teljesen ártalmatlan.
Leírtak például olyan betegeket, akik egy látszólag jelentéktelen macskakarmolás után nemcsak nyirokcsomó-duzzanatot tapasztaltak, hanem a fertőzés a véráramon keresztül más szerveket is elért. A szíven túl a szakirodalomban írnak eseteket, amelyek az idegrendszeri érintettségről szólnak: zavartság, görcsrohamok, súlyos fejfájás, tudatzavar alakult ki. Ilyenkor a fertőzés már nem „nyirokcsomó-betegség”, hanem az agyat érintő gyulladásos folyamat része lehet.
Ismertek máj- és lépérintettséggel járó esetek is, ahol magas láz, hasi fájdalom, általános leromlás jelentkezett. Képalkotó vizsgálatok gyulladásos csomókat mutattak ki ezekben a szervekben.
Immunhiányos embereknél – például HIV-fertőzötteknél vagy szervátültetésen átesett betegeknél – a baktérium különösen agresszív formában is megjelenhet, kóros érburjánzással járó állapotot okozva. Ezek kezelés nélkül akár végzetesek is lehetnek.
A szakma álláspontja szerint ezek az esetek ritkák és nem a tipikus lefolyást képviselik. Mégis léteznek, és azt mutatják, hogy ez a kórokozó képes súlyos, akár életet veszélyeztető betegséget is okozni.
Ezért számítanak az olyan figyelmeztető jelek, mint:
- tartósan magas láz
- szokatlan gyengeség, fogyás
- mellkasi panaszok, szívpanaszok
- neurológiai tünetek (zavartság, görcsök, erős fejfájás) – súlyos esetben neurobartonellózisról van szó
- hasi fájdalom, máj- vagy lépmegnagyobbodás
Ezek már nem a „klasszikus, enyhe” macskakarmolási betegség jelei, tünetei és orvosi kivizsgálást igényelnek.
A macskatartás önmagában természetesen nem veszélyforrás, és a fertőzés megelőzése többnyire egyszerű: karmolások, harapások fertőtlenítése, bolhamentesítés, kézmosás. A cél nem a félelemkeltés, hanem a tudatosítás. A macskakarmolási betegség legtöbbször valóban ártalmatlan, de ugyanaz a baktérium egy másik helyzetben, másik szervezetben egészen más arcát mutathatja.
Talán ez a legfontosabb üzenet: nem minden macskakarmolás jelent veszélyt — de ha a tünetek túlnőnek az enyhe, helyi panaszokon, azt érdemes komolyan venni.
Az általános orvosi vélekedés és korábbi tankönyvek szerint a macskakarmolási betegség legtöbbször enyhe és magától gyógyul. Ugyanakkor a Bartonella henselae nem csupán egy „ártalmatlan macskabaktérium”, hanem egy összetett, éreredetű fertőzéseket is okozni képes kórokozó, ami akár az agyi erek falát is megtámadja. A két állítás nem zárja ki egymást – ugyanannak a történetnek két különböző fejezete. És a végére egy magánvélemény: söpörjük félre a kicsinyítő, bagatellizáló CDC (járványügyi hivatalok) ajánlásait, különösen akkor, amikor évek múlva (lásd COVID) kiderül, ők vezették félre legjobban az embereket. 2016-ban a CDC közölte, a macskakarmolási betegség esetében sem jelenthető ki, hogy csak egy kis ártalmatlan öngyógyuló betegségről van pusztán szó: közzétették, hogy bizony a baktérium kiterjedhet a test számos szervére és nagyon súlyos, sok szervet (pl csont, szem, szív, agy) érintő megbetegedést okozhat, mint a szívbelhártya-gyulladás, vagy éppen az agyvelőgyulladás.
