A Bartonella-fertőzés a legtöbb ember számára egy enyhe, macskakarmolás után kialakuló nyirokcsomó-duzzanatként ismert. A klinikai valóságban azonban a „macskakarmolási betegség” tünetei jóval összetettebbek. A tudományos irodalomban számos olyan eset található, amikor a Bartonella – különösen a Bartonella henselae – a véráramon keresztül több szervbe jutva szisztémás fertőzést okozott.
A Bartonella egyik különleges tulajdonsága, hogy képes megfertőzni az erek endotélsejtjeit és a vörösvértesteket. Ez lehetővé teszi, hogy tartós bakterémiát okozzon, majd a keringésen keresztül különböző szervekbe jusson el. Emiatt a bartonellózis rendkívül változatos klinikai képet ölthet.
Az alábbi publikált esetek jól mutatják, milyen sokféle szervet érinthet a disszeminált fertőzés.
1. Medencecsont-osteomyelitis és májelváltozások
Egy 12 éves, korábban egészséges lánynál tartós láz, fáradtság és medencefájdalom jelentkezett. A képalkotó vizsgálatok kétoldali medencecsont-osteomyelitist mutattak ki. A hasi MRI emellett több gyulladásos gócot talált a májban.
A klinikai kép daganatos betegség gyanúját is felvetette, ezért a beteg kiterjedt kivizsgáláson esett át. A szerológiai vizsgálatok végül Bartonella henselae fertőzést igazoltak. Antibiotikumkezelés után a csont- és májelváltozások fokozatosan javultak. (Forrás)
2. Hepatikus tályogok és csontfertőzés kisgyermekben
Egy kétéves gyermek több hetes láz és hasi fájdalom miatt került kórházba. A CT-vizsgálat több tályogszerű elváltozást mutatott a májban. A további vizsgálatok során a medencecsontban osteomyelitist is találtak.
A kezdeti diagnózis bakteriális tályog vagy daganatos folyamat volt. A laborvizsgálatok azonban Bartonella henselae fertőzést igazoltak. Tehát ebben az esetben, nem egy, hanem több különböző teszt hozta meg a Bartonella diagnózisát. Antibiotikumkezelés hatására a gyulladásos gócok fokozatosan regressziót mutattak. (Forrás)
3. Gerincet érintő osteomyelitis
Egy gyermek hónapok óta fennálló hátfájás miatt került kivizsgálásra. MRI-vizsgálat csigolyafertőzést (vertebralis osteomyelitist) mutatott ki. A radiológiai kép daganat vagy tuberkulózis gyanúját vetette fel.
A szerológiai és molekuláris vizsgálatok végül Bartonella henselae fertőzést igazoltak. (Forrás)
4. Bordacsont-osteomyelitis
Egy 10 éves lánynál mellkasi fájdalom és láz jelentkezett. A CT-vizsgálat a bordák egyikében gyulladásos csontelváltozást mutatott. Az ilyen lokalizációjú osteomyelitis rendkívül ritka.
A diagnózist Bartonella henselae fertőzésként állították fel, és a beteg antibiotikumkezelés után teljesen felépült. (Forrás)
5. Hepatosplenicus bartonellózis krónikus hasi fájdalommal
A hepatosplenicus bartonellózis a disszeminált fertőzés egyik formája, amelyben a baktérium a májban és a lépben gyulladásos gócokat hoz létre.
A betegek gyakran:
- hosszan tartó lázról
- krónikus hasi fájdalomról
- étvágytalanságról
számolnak be. Képalkotó vizsgálatok ilyenkor több apró granulomát vagy tályogszerű elváltozást mutathatnak a májban és a lépben. (Forrás: több különböző klinikai leírás)
6. Bartonella endocarditis – az egyik legsúlyosabb forma
A Bartonella-fertőzés egyik legismertebb és legsúlyosabb szisztémás megjelenési formája az endocarditis, vagyis a szívbelhártya fertőzése.
A Bartonella fajok – különösen a Bartonella henselae és a Bartonella quintana – az úgynevezett „hemokultúra-negatív endocarditis” egyik leggyakoribb okai. Ezekben az esetekben a hagyományos vértenyésztés gyakran negatív marad, ezért a diagnózis nehéz.
A betegek általában:
- tartós lázzal
- fogyással
- szívzörejjel
- embóliás szövődményekkel
jelentkeznek. A fertőzés gyakran súlyos szívbillentyű-károsodást okoz, és sok esetben műtéti billentyűcsere válik szükségessé. (Forrás)
7. Agyi epidurális empyema
Egy felnőtt betegnél láz és fejfájás jelentkezett, amelyet súlyos neurológiai tünetek követtek. MRI-vizsgálat epidurális empyemát mutatott ki – vagyis gennyes gyulladást a koponyacsont és az agyhártya között.
A műtéti mintából végül Bartonella henselae DNS-t mutattak ki. (Forrás)
Kapcsolódó cikkünk: Agydaganat helyett Bartonella henselae fertőzés
8. Encephalitis hemiplegiával
Egy 12 éves lánynál láz, zavartság és görcsrohamok jelentkeztek. Rövid időn belül féloldali bénulás alakult ki. Az EEG az agy egyik féltekéjének működési zavarát mutatta.
A szerológiai vizsgálatok végül Bartonella henselae fertőzést igazoltak. (Forrás)
9. Perifériás neuropátia és égő talpfájdalom
A Bartonella-fertőzés az idegrendszer perifériás részét is érintheti. Egyes betegek égő talpfájdalomról, idegi fájdalomról és érzészavarokról számolnak be.
A mechanizmus feltehetően a mikrokeringés zavarával és az idegeket ellátó kis erek gyulladásával függ össze. (Forrás: Bartonella neurológiai manifesztációkat tárgyaló klinikai publikációk)
Kapcsolódó cikkünk: Útmutató neurobartonellózis fertőzésben szenvedőknek
10. Pudendalis neuropátia – „Where is the cat?”
Egy különösen érdekes esetet a BMJ Case Reports közölt „Where is the cat?” címmel.
A beteg lázról, éjszakai izzadásról és csontfájdalomról számolt be. A képalkotó vizsgálatok a lépben metabolikusan aktív elváltozást mutattak, amely daganatos folyamat gyanúját is felvetette.
A betegnél később herefájdalom és súlyos erektilis diszfunkció alakult ki. A urológiai kivizsgálás nem mutatott strukturális eltérést. A szerzők végül pudendalis neuropathiát feltételeztek, amely magyarázatot adhatott a gát- és herefájdalomra, valamint a szexuális diszfunkcióra.
A szerológiai vizsgálatok Bartonella henselae fertőzést igazoltak. A beteg doxycyclin-kezelést kapott, amely után a tünetek teljesen megszűntek.
(Forrás: Fever, bone pain and erectile dysfunction. Where is the cat? – BMJ Case Reports, 2017)
11. Autonóm idegrendszeri érintettség és neurogén hólyag
A Bartonella ritkán az autonóm idegrendszert is érintheti. Ilyenkor a betegek vizelési zavarokat, hólyagürítési nehézséget vagy neurogén hólyagra emlékeztető tüneteket tapasztalhatnak.
Az ilyen esetekben felmerül, hogy a fertőzés a gerincvelő autonóm idegközpontjait vagy a kismedencei idegfonatot érintheti.
(Forrás: Bartonella autonóm idegrendszeri manifesztációkat tárgyaló klinikai beszámolók)
12. Halálos kimenetelű encephalitis
Bár rendkívül ritka, a bartonellózis halálos is lehet. Egy esetben egy korábban egészséges gyermeknél a fertőzés az agyra terjedt, és súlyos encephalitist okozott.
Az autopszia során az agyszövetben gyulladásos gócokat találtak. (Forrás: Breitschwerdt et al., Fatal Bartonella henselae infection with encephalitis – 2007)
Disszeminált Bartonellózis antibiotikus kezelése általában
A disszeminált Bartonella-fertőzés kezelésében az elsődleges cél a baktérium eradikációja az összes érintett szervből, a szövődmények minimalizálása, valamint a visszaesés megelőzése. Mivel a Bartonella intracelluláris patogén, a kezelés gyakran hosszú távú, és kombinált antibiotikum-terápiát igényel, különösen endocarditis, osteomyelitis, neuroretinitis vagy több szervet érintő fertőzés esetén.
A választott antibiotikum és az időtartam mindig a bakteriológiai érzékenység, a beteg állapota és a szervérintettség alapján történik. A következő táblázat a jelenlegi irodalom alapján összegzi az ajánlott kezelési lehetőségeket.
Ajánlott antibiotikum-kezelés disszeminált Bartonella-fertőzésnél
| Érintett szerv / klinikai forma | Elsővonalbeli antibiotikum | Kombináció | Kezelés időtartama | Megjegyzés / irodalom |
|---|---|---|---|---|
| Osteomyelitis / csontvelő érintettség | Doxycyclin 100 mg BID | Rifampicin 300 mg BID | 6–12 hét | Intracelluláris penetráció miatt kombináció javasolt |
| Hepatosplenicus / többszervi fertőzés | Doxycyclin 100 mg BID | Rifampicin 300 mg BID | 6–8 hét | Láz, fáradtság, granulomák kezelésére |
| Endocarditis (Bartonella henselae / quintana) | Doxycyclin 100 mg BID | Gentamicin IV 3–4 mg/kg naponta 2 hét, majd Doxycyclin PO | 6–12 hét | Gentamicin rövid IV-kúra, monitor vesefunkciót és hallást |
| Neuroretinitis / encephalitis | Doxycyclin 100 mg BID | ± Rifampicin 300 mg BID | 4–6 hét | Intracelluláris penetráció kritikus az idegrendszerben |
| Perifériás neuropathia / pudendalis neuropathia | Doxycyclin 100 mg BID | ± Rifampicin 300 mg BID | 6–8 hét | Idegrendszeri tünetek javítására, hosszabb kontroll javasolt |
| Krónikus láb-, talp-, idegi fájdalom | Doxycyclin 100 mg BID | ± Rifampicin 300 mg BID | 6–8 hét | Neuropátiás tünetek esetén is hatékony lehet |
| Macskakarmolás-láz, lokális fertőzés (mérsékelt) | Azithromycin 10 mg/kg első nap, majd 5 mg/kg naponta | – | 5 nap (gyermekeknél) | Enyhébb, lokális forma, monoterápia elegendő |
| Súlyos, hospitalizált többszervi fertőzés | Doxycyclin 100 mg BID | Gentamicin IV 3–4 mg/kg naponta 2 hét | 6–12 hét | Súlyos szisztémás fertőzés esetén gyors bactericid hatás |
| Endocarditis komplikált szövődményekkel (pl. embolia, súlyos billentyűkárosodás) | Doxycyclin + Gentamicin IV | + Rifampicin per os | ≥12 hét | Multidiszciplináris kezelés ajánlott |
Megjegyzés: A fenti kezelési lehetőségek csak tájékoztató jellegűek. A disszeminált Bartonella-fertőzés antibiotikumos kezelése mindig szakorvosi irányítás mellett, a beteg állapotának, szervérintettségének és laboreredményeinek figyelembevételével történhet.
Megjegyzések:
- BID = naponta kétszer, PO = per os (orálisan), IV = intravénás
- A kombinációk indoka: doxycyclin lassan bacteriostatikus, rifampicin vagy gentamicin gyorsítja a baktericid hatást
- A kezelés időtartama a szervérintettségtől függ, endocarditisnél vagy osteomyelitisnél gyakran hosszabb (>12 hét)
- Kontroll vizsgálatok: labor (CRP, ESR), echocardiographia, MRI/CT szükséges, különösen disszeminált esetben
Összegzés
A bemutatott esetek jól mutatják, hogy a Bartonella-fertőzés messze nem mindig egy enyhe, lokális betegség. A baktérium képes a véráramon keresztül szétterjedni, és több szervrendszert érintő fertőzést okozni.
A disszeminált bartonellózis érintheti:
- a csontokat
- a májat és a lépet
- a szívet (endocarditis)
- az agyat és a gerincvelőt
- az idegrendszert
- ritkán az autonóm idegrendszert és a kismedencei idegeket is
Ez a rendkívül változatos klinikai kép az oka annak, hogy a bartonellózis gyakran „nagy utánzóként” jelenik meg az orvosi gyakorlatban és sokszor klinikai gyanú mellett több különböző Bartonella teszt (szerológia és PCR teszt) lefuttatása szükséges a diagnózis felállításához.
(A fenti cikk a disszeminált Bartonella-fertőzésről csupán tájékoztató, edukatív jellegű. Hasonló tünetek, vagy súlyosbodó bartonellózis esetén mindig szakorvos – infektológus, Lyme- és társfertőzések specialista, immunológus, belgyógyász – javasolt.)
