Az orvostudomány történetében újra és újra előfordul, hogy egy-egy rejtélyes betegség végül egészen más okra vezethető vissza, mint amit az első diagnózis sugallt. A modern képalkotó eljárások, a genetikai vizsgálatok és a mikrobiológia fejlődése ellenére még ma is akadnak olyan esetek, amelyek évekig – vagy akár évtizedekig – félrevezetik az orvosokat. Egy 2016-ban publikált esettanulmány pontosan ilyen történetet mutat be: egy gyermekét, akinek az agyában talált elváltozást először halálos daganatnak gondolták, majd autoimmun betegségnek, később ritka neurológiai kórképek sorának. Végül azonban egy egészen más magyarázat került előtérbe: egy makacs, rejtőzködő bakteriális fertőzés.
Egy rémisztő kezdet
A történet egy tizenegy éves kanadai kislánnyal kezdődik, akinél egyik napról a másikra súlyos idegrendszeri tünetek jelentkeztek. Fejfájás, járási nehézség, koordinációs zavar és a test bal oldalának gyengesége. Az orvosok gyorsan MRI-vizsgálatot végeztek, amely egy nagy kiterjedésű elváltozást mutatott ki az agy jobb fali lebenyében. A képalkotó lelet első ránézésre agydaganatra utalt, és a klinikai kép alapján a kezelőorvosok egy agresszív daganattípus, a glioblastoma lehetőségét sem zárták ki.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy műtétre került sor. Az eltávolított szövet vizsgálata azonban váratlan eredményt hozott. Nem daganatot találtak, hanem súlyos gyulladást az agyi erek falában. A szövettani kép vasculitisre, vagyis érgyulladásra utalt, amely agyi infarktushoz és szövetelhaláshoz vezetett. A daganat tehát eltűnt a diagnózisok listájáról – de a rejtély nem oldódott meg. Mi okozta az erek pusztulását egy gyermek agyában?
Évekig tartó orvosi rejtély
A következő években a beteg története egyre bonyolultabbá vált. Az állapota hullámzó volt: időnként javult, majd újra romlott. A tünetek sokfélék voltak, és gyakran egymásnak is ellentmondó klinikai képet rajzoltak ki. Fejfájás, látászavarok, szédülés, memóriazavar, hallucinációk és epilepsziás rohamok jelentkeztek. Előfordult arcidegbénulás és átmeneti teljes bénulás is. Nem meglepő, hogy az orvosok egymást követő diagnózisokat állítottak fel.
Egyes szakemberek autoimmun eredetű vasculitisre gyanakodtak. Mások olyan neurológiai betegségeket vetettek fel, mint az akut disszeminált encephalomyelitis, a Guillain–Barré-szindróma vagy akár a sclerosis multiplex. (Meglepő, hogy krónikus Lyme-ra nem!) A kezelések ennek megfelelően alakultak: a beteg több alkalommal kapott immunszuppresszív gyógyszereket, köztük kortikoszteroidokat, amelyek célja a gyulladásos folyamatok csillapítása volt.
Azonban a javulás csak átmeneti volt, és a tünetek újra meg újra visszatértek. A rejtély évekig fennmaradt.
A gyanú egy különös baktériumra terelődik
A fordulat akkor következett be, amikor a kutatók egy kevésbé nyilvánvaló lehetőséget kezdtek vizsgálni: egy krónikus bakteriális fertőzést, a bartonellózist. A figyelem egy különleges kórokozóra irányult, a Bartonella henselae nevű baktériumra. Ez a mikroorganizmus leginkább a macskakarmolási betegség kapcsán ismert, de az elmúlt években egyre több kutatás utal arra, hogy ennél jóval összetettebb betegségeket is okozhat. Például neurobartonellózist!
A bartonellózist okozó baktériumfajok sajátos tulajdonsága, hogy képesek a vérsejtekben és az erek falát borító endotélsejtekben megtelepedni. Ez lehetővé teszi számukra, hogy hosszú ideig észrevétlenül fennmaradjanak a szervezetben. A fertőzés sokszor enyhe vagy atípusos tünetekkel jár, ezért könnyen elkerülheti a diagnózist.
Kapcsolódó írásaink:
Neurobartonellózis – Egy egyre inkább felismert neurológiai fertőzés
A bizonyíték az agyszövetben
A kutatók speciális Bartonella teszteket, avagy molekuláris vizsgálatokat (PCR teszteket) és immunhisztokémiai vizsgálatokat végeztek. PCR tesztet használva elemezték a korábban eltávolított agyszövetet és a beteg vérmintáit. Az eredmény meglepő volt: mindkét mintában kimutatták a Bartonella henselae genetikai anyagát. A további immunhisztokémiai vizsgálatok során a baktérium jelenlétét közvetlenül is sikerült azonosítani az agyszövetben.
Ez a felfedezés új megvilágításba helyezte az egész történetet. Felmerült a lehetőség, hogy a baktérium okozta az agyi erek gyulladását, amely végül az infarktushoz és a neurológiai károsodáshoz vezetett.
Amikor az antibiotikum hozza a fordulatot
A diagnózis megváltoztatása a kezelésben is fordulatot hozott. A beteg célzott antibiotikum-terápiát kapott, amely többféle szer kombinációjából állt, köztük ceftriaxonból, azitromicinből és metronidazolból. A beszámoló szerint a kezelés hatására az állapota jelentősen javult. A fájdalmak csökkentek, a kognitív funkciók javultak, és a neurológiai tünetek ritkábbá váltak.
Mit tanulhat ebből az orvostudomány?
A történet azonban nem pusztán egy ritka orvosi eset érdekessége. A szerzők szerint fontos tanulságokat hordoz arról, hogy bizonyos fertőzések milyen mértékben képesek utánozni más betegségeket. A krónikus Bartonella henselae fertőzés a jelek szerint képes olyan klinikai képet produkálni, amely autoimmun vagy degeneratív idegrendszeri kórképekre emlékeztet.
Ez különösen problémás lehet akkor, ha a beteg immunszuppresszív kezelést kap. Az ilyen gyógyszerek csökkentik az immunrendszer aktivitását, ami autoimmun betegségek esetén hasznos lehet, fertőzés esetén azonban akár kedvezhet is a kórokozó fennmaradásának.
A cikk szerzői ezért arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos, ismeretlen eredetű neurológiai tünetegyüttesek esetén érdemes fertőző okokat is mérlegelni, különösen akkor, ha a klinikai kép nem illeszkedik teljesen a klasszikus diagnózisokhoz.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a publikáció egyetlen esettanulmány. Egy ilyen beszámoló nem bizonyítja, hogy a Bartonella-fertőzés általában is ilyen súlyos neurológiai betegségeket okoz, és nem jelenti azt sem, hogy a hasonló tünetek mögött rendszerint ez a baktérium áll. Az orvosi kutatásban az egyedi esetek inkább jelzések: felhívják a figyelmet egy lehetséges összefüggésre, amelyet később nagyobb vizsgálatoknak kell megerősíteniük vagy cáfolniuk.
Mégis, a történet jól mutatja, mennyire összetett és néha kiszámíthatatlan lehet az emberi szervezet és a mikroorganizmusok kapcsolata. Egy baktérium, amelyet sokan legfeljebb egy enyhe fertőzéssel hoznak összefüggésbe, egyes körülmények között egészen súlyos következményekkel járhat. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a diagnózis felülvizsgálata és az új módszerek alkalmazása akár évek múltán is áttörést hozhat.
A kislány története így végül nemcsak egy rejtélyes betegség krónikája, hanem emlékeztető is arra, hogy az orvostudományban a legfontosabb kérdés gyakran ugyanaz marad: mi van akkor, ha a látszat csal?
És ezúton hívnánk fel a figyelmet egy magyar fiatal, Viczena József Zsolt tragikus esetére, ahol már hosszú évek óta nincs megoldás és oki kezelés a fiú súlyos fájdalmaira, szenvedéseire. Sok más mellett, többszörösen igazolt Bartonella-fertőzése van, amelyet a magyarországi Synlab és a bécsi AKH kórház is igazolt. Arra kérek minden olvasót, nyissa meg az alábbi cikket. Viczena József Zsolt és édesanyja külföldi klinikán látja a gyógyulás reményét, ezért adománygyűjtésbe kezdtek, ahová folyamatosan várják a támogatásokat, adományokat, segítséget azoktól, akik segíteni akarnak, vagy megtehetik azt.
A történetet és a számlaszám adatokat megtalálják az alább található cikkben, de utóbbit közzétesszük itt is:
Név: Viczena József Zsolt | Számlaszám: 11773401-0090820700000000 | Közlemény: adomány IBAN: HU96117734010090820700000000 | Announcement: donation
Egyes helyi és országos sajtóorgánumokon túl már az országgyűlés alelnöke, Dúró Dóra képviselőasszony is összefogásra buzdított a fiatal élet megmentése érdekében. A képre kattintva elérhető az eredeti poszt.
